Először vártalak…
Először vártalak téged egy szeptember estén
Nem máshol mint a Moszkva tér szegletén.
Nyirkos tenyeremben nem szorongattam virágot
De átöleltem volna az egész világot
Megérkeztél s szívem repesett
Nem figyeltem gyönyörű testedet
Fekete hajadnak csillogó hullámait
Gyönyörű szemednek forró pillantásit
Vacsora közben, szép szemedet néztem
Csinos kis ruhácskád meg sem dicsértem
Nyakadban gyönyörű piros masni volt
Mikor haza kísértelek ragyogott a hold.
Balga fejemmel nem is mondtam néked
Egy szavadra is meghalnék teérted
Leszedném a mezőn az összes virágot
Ha engednéd, hogy szeressem kit szívem választott.
Harmadik Ének
2007.11.12. 19:27
2 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szacsano.blog.hu/api/trackback/id/tr19226834
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tünci 2007.11.12. 19:49:51
el vok képedve :)))
de jó értelemben
de jó értelemben
Chilu 2007.11.12. 20:21:03
Naggyon szép.
Igazán tetszik
Igazán tetszik