Vagyok, ha kellek
Zord hideg csillagos ég alatt áztam s fáztam,
Te jártál gondolatimban gyönyörű virágszálam!
Jeges szél fú s így készít bajszomra rút jégvirágot,
De szívemben őrzöm tested melegét mint édes álmot.
Hideg csendben vagyok itt, fagyban s egymagamban,
Megküzdve, jéghideg széllel csupasz rőt nyakamban.
De sokat próbált árva lelkemet nem fagyasztja el...
Mert gyönyörű szemednek fényét abban rejtettem el!
Magamban halkan álmodok egy csendes kis világot,
Hol mindig süt a kegyes nap s a hideg nem ad jégvirágot...
S kedvesem nem csak fázó kihűlt testem melengeted,
Hanem mindig ott állok melletted s vagyok , ha kellek!
Vagyok, ha kellek
2009.11.05. 17:10
Címkék: vers verseim vesek szerelemes
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szacsano.blog.hu/api/trackback/id/tr881502923
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.