Szálkás deszkán heverek, magam,Őrületben már nem tiszta agyam.Börtönöm rácsától nem látom e világot,Szívembe öltve még e rozsdás láncok!Sápadt fényben nézem magam árnyékát.Mi voltam Én, s Ki jár gondolatban itt?Lassan, esetlenül egy sarokba botorkálok,Összekuporodva s reszketve meditálok...Bízva még…