Fűzfapoetica

Elmúlt e bohém nyár s napnak tüzes sarja már nem éget, A fák dobják ruhájukat, csak  vázuk van miben nincs élet... Vidáman kergetőzve nem szálnak madarak szerelmesen, Ó bizony nagyon messze vagy tőlem szép kedvesem! Túl hosszú ez az idő míg szín kavalkád az élet, De…

 Oly szelíden... Oly szelíden néztél rám,S láttad időztem itt-ott,Csendesen pirultál tán?De csepp ruhád álcázott.Ketten veled a fél homályban,Néztünk egy csodás hulló csillagot!Hevertünk màr e föld pamlagon..S vártam csendben mit adhatok?Susogó forró nyári parti…

Itt velük… Beteg vagyok, csak a rőt testem sanyarog Rövidke éltem zavaros fejemben kavarog, Hű szerelme vagyok a saját kényemnek, S nem várom kedvesem, hogy megértsed.   Negyven szép tavaszon túl járok ám Minden kisleányt atyjaként látok már. De az a Nő, ki…