Fűzfapoetica

A Mának… Mindazt, mihez kedved van, most tedd meg! Ne tagadd meg magadtól a bort, szerelmet… Védd meg azt ki igazán hűen téged szeret, De ne igyál seprűs lőrét, mert attól fáj a fejed Fáj az érző szív is mikor szerelemtől gyenge Harmatos hajszálon függ…

Rokona vagyok… A halálnak két útja van az egyik az elmúlás a másik a szerelem Jómagam mindkettőt különös szorgos, elvakult kéjjel keresem Az egyik kedves és gyötrő a másik éles és visszafordíthatatlan Talán engem sem taníthatott a nagy szentírás hasztalan…

Vagyok, ha kellek Zord hideg csillagos ég alatt áztam s fáztam, Te jártál gondolatimban gyönyörű virágszálam! Jeges szél fú s így készít bajszomra rút jégvirágot, De szívemben őrzöm tested melegét mint édes álmot. Hideg csendben vagyok itt, fagyban s egymagamban, Megküzdve,…

Mond lehetek-e? Üres életem mint az utca éjjen odakünn Nélküled maradtam, csendben s keserűn.. Hideg őszi estén üres szívemmel itt állok.. Már rég nem vigasztalnak a jó barátok! Tudják hiába is tennék szívemet ellepte a jég S magamban búsan járok egyedül mint rég!…

Memo Sándornak! Lent az utcán jéghideg téli szellő fújdogál.. Nyomában sincsen nyárnak szikrája már! Motorkák sokunknak paplan alatt pihennek! Es hideg szellő lebbenti gallérszegletünket.. Szívemben él a nyár minden szép emléke.. S barátaink kik rég nem motoroznak véle! De…

Itt velük… Beteg vagyok, csak a rőt testem sanyarog Rövidke éltem zavaros fejemben kavarog, Hű szerelme vagyok a saját kényemnek, S nem várom kedvesem, hogy megértsed.   Negyven szép tavaszon túl járok ám Minden kisleányt atyjaként látok már. De az a Nő, ki…

Ülök a padon.. Augusztusi szélben ülök egyedül a padon Észbe nem jut semmi, csak fú át az agyamon… Forró csendben magamban s vénen ülök itt, Bágyadtan lesem életem rég letűnt ormait… S e bús magányt másnak nem hagyom itt, Elvisz majd, vele az ördög…

Reménytelen... Reménytelen szerelemtől szenvedek, S megfáradt testem két út közt szédeleg. Szemem vad tüze kialudni látszik, Gondolatom most egy más világgal játszik.   Szép kedvesem te voltál nekem az élet, Túlzó testi vágyak s kéjes remények... Méz édes…

Gyötört ajkakGyötört ajkakHevernek szerteszétMár nem gerjesztikTestem alélt fétisét…Kezem sem tapad Gyönyöröd kútjára S szám sem gerjeszti Alélt sikongásra…Kebled udvaraMár nékem régen zárva S nem mutatja kegyétHuncut nyelvem táncára...S majd, ha újra…

Reggeli gondolatok...Pirkad már s bársony fények borítják a tájat,Rövid éjjen nem száll tova a keserves bánat.Társam ki lennél tőlem oly messze jársz,Szíved mélyén már régen másra vársz.Hosszan s mélán magamban ülök itt,Madarak énekét rejtik a hajnal csendjei.Egyedül…

Reménykedem…   Mond tündér mikor reppennél ide? Hogy fáradt lelkem felemeld az égbe? Hétköznapjaim szivárványszínre fessed? A szürke színt szívemről elkergessed?   Régóta rád várok gyönyörű földi angyal, Sohasem hallhatott kissé karcos hanggal, S titkon remélem,…